Zsár Ernő Tamás, növényorvos: „A precíziós gazdálkodás a gazdálkodás jövője”

Mindig öröm számomra, ha látok egy fiatalt, akinek hivatása a mezőgazdaság. Ebben látja az életét, kitölti a minden napjait a gazdálkodás, de mégis már a következő generáció fejével gondolkozik és tervez.

Szeretném nektek bemutatni Zsár Ernő Tamást, aki fiatal kora ellenére, a mezőgazdaságot választotta, ebben él és dolgozik. Helyt áll saját gazdaságuk vezetésében, valamint segítséget nyújt tapasztalataival, meglátásával a Szent István Egyetem felkérésében diplomamunka bírálatoknál, és találkozhattok írásaival az Agrofórum szaklapban és online felületén is.

Éppen ezért kerestem fel egy interjú keretében, mert úgy gondolom, hogy munkássága példamutató a mai mezőgazdaság életében.

• Mióta gazdálkodtok?

Őseim is tabajdi gazda emberek voltak, több száz évre visszamenőleg. A tabajdi írásos emlékekben gyakran előfordul a Zsár név. Édesapámat a szocializmusban a párt nem engedte agrár irányban továbbtanulni, ezért közlekedésgépészként végzett Székesfehérváron, 15 évig Budán dolgozott. Emellett Édesapjával vitték a háztáji gazdaságot. 1993-ban állt neki teljes állásban gazdálkodni.

• Mekkora területen gazdálkodtok? Saját vagy bérelt területen? Hogyan áll össze a gazdaságod? Szántóföldi növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés? Mi a húzó profil?

Jelenleg 60 hektár saját és 220 hektár haszon-bérelt területen gazdálkodunk. A szántföldi növénytermesztés volt mindig a fő tevékenységi kör, emellett van jószág (ló, szarvasmarha, sertés, baromfi) és szőlő-ültetvény, de ez utóbbiak csak „hobbi” jelleggel.

• Hogyan kerültél a gazdaságba?

A gólya meghozott 1992. januárjában és azóta, amennyi időt csak tudtam a gazdaságban töltöttem. Édesapám is gyakran vitt magával, s óvoda első két éve helyett nagyszüleimmel töltöttem időm nagy részét.

• Ha jól tudom, a Szent István Egyetemen tanultál, volt valaki az egyetemen, aki olyat tanított, amit sosem felejtesz el és a mai napig a füledbe cseng?

Mindenki válhat az ember szemében példaképpé, ha másként nem, rossz példaképpé. Ez furcsán hangzik, de az életben fontos a viszonyítás. „Így meg így” érdemes élni, dolgozni, gazdálkodni, „úgy, meg úgy” már nem egészen. Tekintsünk néhány jó példát, mert abból kevesebb van. Írásaimban is gyakran emlegetem Dr. Birkás Márta Professzor Asszonyt, aki az első 3 év agrármérnök képzésen konzulensem volt. Az átlag oktatói gárdától eltérően kifejezetten gyakorlatias mentor és egész életét a gazdálkodást támogató tudománynak szentelte. Rajta kívül kiemelném még Dr. Mikó Péter Pál Docens Urat, aki szintén gyakorlati oktatónak minősül a szememben. A növényorvos képzés tekintetében elmondhatom, hogy a SZIE Növényvédelmi Intézetében is számos szakemberrel ismerkedhettem meg.

• Van e még kapcsolatod az egyetemmel?

A számtalan személyes-szakmai kapcsolaton kívül idén három diplomamunka külső bírálatára kértek fel az Egyetem különböző intézeteiből.

• Miben különbözik a magyar gazdák mentalitása a Holland gazdáktól? /Ha jól olvastam voltál gyakorlaton Hollandiában/

Nyugati emberek gondolkodását sajnos nem lehet összehasonlítani a magyarokéval, náluk kimaradt 50 évnyi agymosás, itt viszont néppé gyúrták a nemzetet. Mindazonáltal külföldön is borzasztó nagy problémát jelent a gazdálkodó társadalomban a generációváltás, egyre kevesebben hajlandóak a föld közelében élni, dolgozni. A talpraesett, igényes, dolgos magyar gazda és holland gazda között talán nincs különbség, csak mások ((voltak, vannak (és talán lesznek is?!)) a lehetőségeik.

• Hogyan veszed ki a részed a családi gazdálkodásban? Saját magad vagy a gazdaság növényvédőse vagy alkalmazol más szakembert is?

Nincsenek kifejezett munkakörök, mindenkinek mindent el kell végeznie – ha a helyzet úgy adódik. A roppant adminisztrációs teher miatt ebből is ki kell vennem egy részt, emellett a növényvédelmi, tápanyaggazdálkodási és betakarítási munkákat én végzem általánosságban. Régebben, míg nem volt állandó munkatársunk (s a gazdaság is kisebb volt) a talajmunkák zömét végeztem én. Jelenleg jómagam vagyok a gazdaság növényvédelmi megbízottja is.

• Milyen modern technológiákat alkalmazol a gazdaságában?

Ami kiemelkedő, az a precíziós gazdálkodás, bár még csak „közép-haladó” szinten vagyunk az alkalmazásában.

• Tabajdon van más gazdálkodó is? Jóban vagytok egymással, tudjátok egymást segíteni?

Van néhány gazda, illetve egy részvénytársaság. A kisebb gazdákkal régen jól együtt lehetett működni, de az évek alatt változtak a lépték és a felfogások, így külön utakon járt tovább mindenki. A részvénytársasággal kölcsönösen tudjuk egymást segíteni.   

• Mikor fordult meg először a fejedben, hogy írni fogsz? Ki a kedvenc íród?

2012-ben publikáltam először, mivel mesterképzésre való jelentkezésnél többletpontot jelentett cikk megjelentetése. Wass Albert regényeit kedvelem legjobban, bár ő nem mezőgazdasági szakíró ugyebár.

• Hogyan kerültél kapcsolatba az Agrofórummal?

A már említett első cikk írásakor ajánlotta az Agrofórumot Dr. Birkás Márta.

• Hogyan látod a precíziós gazdálkodás jövőjét?

A precíziós gazdálkodás maga a gazdálkodás jövője. Egy barátomnak, kollégámnak hála, már azon részeibe is betekintést nyertem, amelyet én még nem alkalmazok a gazdaságomban. Úgy látom, a rendszer használatával tudunk termést növelni és költséget csökkenteni adott területen, így versenyképesek maradhatunk a piacon.

• A generáció váltás okoz e szerinted problémát a mezőgazdaságban?

 Hazánkban is nagy problémát okoz. A precíziós gazdálkodás ügyén meg kell említeni azokat a gazdákat, akik kis területen, elavult technikával gazdálkodnak (nagyjából, ahogyan mi 20-25 éve). Sajnos a jövőben a kis üzemméret nem lesz fenntartható, mivel nem képezi a fejlődés alapját. Ha ehhez társul olyan gazdálkodói hozzáállás, amely nem fogékony a változásokra, fejlesztésekre, akkor ők ki fognak esni a sorból. Mindazonáltal nagyobb gazdaságoknál is számos esetben kérdéses a generáció-váltás. Általánosságban elmondható, hogy a birtokkoncentráció fog felülkerekedni azokon, akik nem képesek követni a jövő kívánalmait.

• Lehetséges e a gazdák közötti együttműködés a következő időszakban?

Nem Dániában vagyunk. Nem. Egy-egy eset időnként előfordul, de hosszú távon a magyar gazda és a magyar ember sem képes összefogni.

• Milyen fejlesztéseket tervezel a gazdaságotokban?

Oldalhossznyi listát lehetne írni, de csak lépésről lépésre tudunk haladni. A teljes önállóságot már évekkel ezelőtt elértük, egy kivétellel: hidas permetező traktor hiányzik még a gépparkunkból. Természetesen megoldható nélküle is a termelés, ám hosszú távon szükségünk lesz rá és rentábilis beruházás lesz, ahogy az első kombájn is volt. Ezen kívül a precíziós gazdálkodás teljes kiterjesztése is fő célom.

• Mi volt a legnagyobb kihívás az életedben szakmai téren?

A gazdálkodás maga kihívás, nap mint nap. Mindazonáltal a 4 féléves növényorvos képzés, munka mellett igen kemény időszak volt az életemben. Túléltem, jeles eredménnyel és még a gazdaság is fejlődött közben.

• Hogyan telik egy napod?

Hajnalban hazajövök vadlesről. Na, jó, ez ritka alkalmak egyike, sajnos kevés időm jut a vadászatra. De lesz ez még így sem - remélem. Egy átlagos reggel a jószág ellátásával, a gépek felkészítésével kezdődik, azután 8 óra körül a szervezés is kezdetét veszi, rendelni, szállítást intézni, receptet írni, stb. Ezután ha nem kell valamelyik hivatalos szervnél, avagy rendezvényen tiszteletemet tenni, illetve nem jön ügyfél, akkor mindenféleképpen a határba vezet az út. Traktorral, vagy autóval, ez a teendőktől függ. Délután 6-kor ismét etetés-idő.. 

• Mi az, ami motiválja a mindennapjaidat?

Mondanám, hogy minden, de nem lehet általánosítani. Igenis vannak rettenetesen nehéz napok, akkor összejön minden, vagyis semmi sem úgy jön össze, ahogy tervezted: ez a mezőgazdaság. Az apró örömöket kell meglátni, sokszor percről percre, s akkor minden rendben lesz!

• Mi az az egy dolog amit mondanál a jövő generációjának, miért érdemes ezt a szakmát választani?

Ez a legfontosabb hivatás a világon (Farmers feed the world)

• Mi az, amire igazán büszke vagy?

Arra, hogy egyenes derékkal, nyugodt lelkiismerettel tudom azt mondani, tisztességesen megélek a magyar földből, amely felnevelt generációk sokaságát, s engem is.