Bekő Dóra a Szent István Egyetem hallgatója: „ A sors összekovácsolt a mezőgazdasággal”

Van szerencsém bemutatni nektek egy újabb fiatalt méghozzá egy hölgy személyében, aki a mezőgazdaságba szeretett bele. Említettem már többször, hogy mindig öröm számomra, ha a fiatalok érdeklődnek a mezőgazdaság iránt, de hogy egy hölgyről van szó ebben a férfias szakmában külön dicsérendő.

Bekő Dóra beleszületett a mezőgazdaságba. Egy összetartó gazdász család lányaként került közel a szakmához. Nem ijedt meg az előtte álló feladatok előtt, nem rettentette el a korán kelés, a folyamatos napi készenlét, már kicsi korától kezdve csodálattal figyelte szüleit, ahogy élnek és dolgoznak. Nem véletlen, hogy tanulmányait a Szent István Egyetemen folytatja, jelenleg 2018 februárjától a takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki mesterszakon. Későbbi terveiben pedig az szerepel, hogy a családi gazdaságban a Bekő Farmon kamatoztatja tudását, fiatalos lendületét. Olvashatjátok az interjú keretein belül, hogy hatalmas energiája van, szavai arról árulkodnak, hogy a mezőgazdaság az élete. Követendő példa lehet bárki számára.

Nézzük hogyan is látja ő a mezőgazdaságot, mi az ami erőt ad számára a mindennapokhoz!

Mióta gazdálkodtok?

Édesapámnak már a 90-es években is volt 2-3 tehene, majd autószerelői pályáját elhagyva 1998 óta fokozatosan bővítette az állományt.

Hogyan áll össze a családi gazdaság? Elsősorban állattenyésztés, ha jól tudom, de foglalkoztok növénytermesztéssel is?

A gazdaság tejhasznosítású magyar tarka tehenekből és szaporulatukból áll, továbbá egy húshasznú magyar tarka bika is van telepünkön. 55 ha földterületen gazdálkodunk, szántóföldi kultúrákat termesztünk (kukorica, búza, napraforgó, őszi árpa, zab). Az állatállományt bőven ellátja takarmánnyal, a fölösleget felvásárolják tőlünk.

Hogyan kerültél a gazdaságba, mi az, ami egyértelműen eldöntötte, hogy a mezőgazdaságban, illetve a családi gazdaságban szeretnél dolgozni?

Beleszülettem. 1995. május 19-én a Sors összekovácsolt a mezőgazdasággal. Kicsi korom óta kijártam az istállóba, etettem, itattam, trágyáztam (amint elég nagy voltam a villa használatához). Ha már zavartam Édesanyámat odabent a dalolászással, kiküldött és a szalmabálák tetején folytattam a „közönségemnek”.

Szarvasmarha tartás a fő profilotok, miért esett a választás magyar tarka fajtára?

Apai Nagyapámnál mindig voltak magyar tarkák, talán emiatt esett Édesapám választása is erre a fajtára. Ezen kívül a magyar tarkának rendkívül jó a szervezeti szilárdsága a különböző betegségek és az időjárás viszontagságai ellen is. Tejének minősége sem hanyagolható el, hiszen 4-4,5%-os zsírtartalmával kifejezetten alkalmas túró, sajt, különféle tejtermékek készítésére.

Szerinted számít a végzettség a szakmában? Neked segítettek a tanulmányaid a napi feladatok elvégzésében?

Folyamatosan fejlődni kell és véleményem szerint ez nem valósulhatna meg, ha az ember nem ülne be az iskolapadba. Mindig lát, hall új dolgokat, amelyeket adaptálhat saját gazdaságában. Eddigi tanulmányaim alatt láttam negatív példát, hogy hogyan ne csináljam, még véletlenül sem, de ugyanakkor volt szerencsém a követendő példát is végigkísérni. A napi feladataim között még nem szerepel az aktív részvétel gazdaságunkban, ugyanis még a Szent István Egyetem hallgatója vagyok, februártól a takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki mesterszakon folytatom tanulmányaim.

Hogyan veszed ki a részed a családi gazdálkodásban? Az adminisztrációt végzed (pályázat írás stb.), kint vagy az értékesítő helyeken, vagy akár részt veszel a takarmány előállításban is?

Tanulmányaim eddig csak nyaranta engedték, hogy több időt töltsek a gazdaságban, de olyankor az etetés, itatás, elletés, fejés munkálatait rám bízzák, főleg az aratási szezonban. Persze ha nyaralni küldjük szüleinket, akkor bátyámmal együtt elvégzünk mindent.

Ha jól tudom, működik a településeteken (Törtel) egy tejautomata. Honnan jött az ötlet ennek működésbe helyezéséhez? Meghozta ez a beruházás a várt eredményt?

Igen, Törtelen az óvodával szemben beüzemeltünk 2016 márciusában egy tejautomatát, a falubeliek nagy örömére. Éveken keresztül házunktól, majd 2008-ban, amikor megépült a szarvasmarha telep, onnan értékesítette Édesanyám fejésidőben a tejet. Sokan jártak hozzánk, de Anyukámnak egyre több tennivalója lett a ház körül, a különböző adminisztrációs feladatok is folyamatosan bonyolódtak az idő előre haladtával. Szükség volt valamire, ami megkönnyítette az értékesítést. A tejautomata ötlete Édesanyámé, vagyis ő látta valahol, utánajárt, amennyire csak lehetett, aztán már csak Apát kellett meggyőzni ennek hasznosságáról és szükségességéről. Lassan 2 év telt el a beüzemelés óta, minden nap feltöltjük tejjel, még a környékbeli településekről is érkeznek vásárlók és egészséggel fogyasztják.

Hol lehet még veletek találkozni, ha finom friss minőségi házi tejet szeretnénk? Van más házi terméketek is esetleg?

Jelenleg csak az automatán keresztül lehet az általunk termelt tejhez hozzájutni, korábban az értékesítésre berendezett tejes autóval láttuk el a környező falvak/városok igényét.

A gazdaságotok működéséhez pályázatot vettetek igénybe? Ha igen sikerült elvégezni azokat a fejlesztéseket, amit terveztetek?

Igen, a Darányi Ignác-terv keretein belül gépvásárláshoz kaptunk némi támogatást.

Van olyan, akire fel tudsz nézni? Esetleg egy mentor? Miért?

Lehet, hogy közhelyesnek tűnik, de a válasz nem más, mint a szüleim. Édesapám elé nem vet az élet olyan feladatot, amit ő ne tudna megoldani. Rendkívül kreatív, amit kitalál, azt megvalósítja. Kicsiként mindig a nyakán lógtam, ahová ment, én elkísértem. Persze Anya nélkül Apa csak „félkarú óriás” lenne, mert minden, ami a telepen látható, nem valósulhatott volna meg nélküle. Példaértékű, amit az évek során elértek, felépítettek egy olyan gazdaságot, ahová szívesen hoznak óvodás csoportokat, örömmel térnek be kisgyermekes családok, az újszülött borjak megcsodálására, vagy épp az aktuális borjúvevő elismerően bólogat az istállón végigsétálva. 

Hogyan látod a gazdálkodás jövőjét? A mezőgazdaságnak helye van az online világban/facebook, instagram.../? Te használod ezek valamelyikét, hogy népszerűsítsd a gazdaságotokat?

A gazdálkodás, míg élek, virágozni fog, ezt már megígértem szüleimnek. Igaz, hogy még csak az 50-es éveik elején járnak, de néha-néha felmerül bennük, mi lesz, ha nyugdíjba vonulnak? Ilyenkor közlöm velük, hogy nem fog történni semmi, minden menni fog a régi kerékvágásban, csak ők nem fognak hajnaltól késő estig a telepen lenni és/vagy irodában görnyedni. Tervezzük átállítani az állományt a húshasznú vonalra, már az első borjak világra is jöttek, a húshasznú magyar tarka bika által. Véleményem szerint, ha jól meg lesz szervezve az állattenyésztési rész, - gondolok itt a tehenek egy időben való termékenyítésére, az ellés is időszakos lesz- a húsmarhát ugyebár nem kell fejni, egy gonddal kevesebb, elegendő lesz a takarmányozással és az állategészségügyi teendőkkel foglalkozni, illetve a növénytermesztéssel.

Jelenleg a facebookon van egy Bekő Farm nevű oldal, melyet a gazdaságunk által feltöltött képek színesítenek, illetve időszakosan a tejről, valamint a tejvizsgálati jegyzőkönyvekről is töltünk fel információt, hogy lássák, nem zsákbamacskát árulunk.

A generáció váltás okoz e szerinted problémát a mezőgazdaságban? Nálatok okozott e feszültséget a fiatalos gondolkozásmód?

A mi nemzetünk rendkívül makacs, főleg az elöregedő gazdatársadalomnál tapasztalható ez a jelenség, szeretnek „régi fejjel” gondolkodni. Meg kell győznünk őket a különféle újítások, változtatások fontosságáról, miénk a jövő! Én még nem kamatoztattam az egyetemen szerzett tudásom otthon, de ha pár év múlva sor kerülne erre, mindenképp egyeztetni fogok a "Főnökkel". 

Szerinted a házi készítésű termékeknek van keletje, illetve van jövője a hazai piacokon?

Véleményem szerint mindig volt és mindig lesz kereslet a kiváló minőségű magyar termékekre, legyen ez tej, tejtermék, hús, vagy bármi más.

Hogy érzed tudsz érvényesülni a szakmában, mint nő? Elfogadnak?

Találkoztam már az idősebb szakmabeliek rosszalló tekintetével, de legutóbb nagyon pozitív élményben volt részem. Nyáron mérnöki gyakorlatom egy részét tehenészetben végeztem, és ahogy a mentorom kísérgettem csakis olyan emberekkel találkoztam, akik jó szemmel nézték az „utánpótlás” érdeklődését a mezőgazdaság, ezen belül is az állattenyésztés iránt.

Okozott már problémát párkapcsolati szempontból, hogy a mezőgazdaságban dolgozol?

Nem és remélem nem is fog. Párom PhD hallgató SZIE-n és ő a földművelés tudományával foglalkozik. Korábban nekik is voltak teheneik otthon, tudja miről van szó, szívesen besegít, ha arra kerül sor.

Kirívó esettel párszor találkoztam eddig. Egyik ilyen eset volt, amikor szüleim nyaraltak és nem volt kilátásban se ellés, se semmiféle komolyabb munka, mégis aznap, ahogy elmentek, egy tehénnél megkezdődött az ellés. Minden rendben ment, világra jött a borjú, majd az ikertestvére is. Dupla öröm volt. Nem volt semmi probléma az ellés során és hál’ Istennek később sem. De romlott már el az önitató a legforróbb nyári napokon, az ezermester Apukám pedig nem volt otthon, még szerencse, hogy egy ismerősünk értett az ilyesmikhez és meg tudta csinálni. Régebben volt egy vadabb növendéküszőnk, melyet le kellett kezelni. Mivel nincsenek a lekötéshez hozzászoktatva, így először el kellett kapni, hogy rögzíthessem a művelethez. Másfél óra fogócska után sikerült elkapnom és lekezelnem a kisbeteget.

Mi az, ami motivál napról napra?

Hogy egyszer, mikor főállásban a Bekő Farmon fogok dolgozni, kamatoztassam eddig megszerzett tudásom, és szüleim büszkék legyenek rám, hogy folytatom azt, amit évekkel ezelőtt ők megálmodtak és felépítettek.

Mi az az egy dolog, amit mondanál a jövő generációjának, miért érdemes ezt a szakmát választani? Esetleg milyen tanácsot adnál, hogy mi az amire fel kell, hogy készüljenek mielőtt belefognak a gazdálkodásba?

Ez elég összetett…Hacsak nem beleszületik valaki és nem látja szüleitől azt az áldozatos munkát, melyet később ő is tud gyakorolni, és huszon-harminc- vagy akár negyvenpár évesen lát hozzá a gazdálkodáshoz, elszántnak és határozottnak kell lennie. Áldozatokat kell hoznia, ki kell lépnie a komfortzónájából és foglalkozzék bármivel, törekedjen arra, hogy napról-napra jobb legyen abban, amit csinál.

Tudnál olyan dolgot mondani, amire igazán büszke vagy?

Az összetartó, dolgos családomra. Ezen kívül arra is, hogy az egyetemen nagyon sok jó embert ismerhettem meg. Részt vettem a Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar Tudományos Diákköri konferenciáján, majd a III. helyezésem hozzásegített az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához.