Egy új törvény hatályba lépése megtudja változtatni a gondolkodásmódodat?

Napról napra szemben találom magam azzal a mondással, hogy, „Soha ne mondd, hogy soha” A mezőgazdasági tevékenységem során úgy alakulnak a dolgaim, hogy amire eddig azt mondtam, hogy á na, azt biztos, hogy nem „soha”, azzal ugyan kis léptekben, de elkezdtünk foglalkozni és kiderült, hogy nagyon szeretem az új feladatkörrel kapcsolatos teendőket. Ilyen volt például az, hogy állattenyésztés.

sam-carter-191161.jpg

Miért tiltakoztam?

Édesapám, mindig is azon volt, hogy a növénytermesztés mellett, foglalkoznunk kellene állattenyésztéssel is, sertés, birka, vagy szarvasmarha tenyésztéssel, még ha csak hobbi szinten is. Sajnos most már bánom, hogy annyira elleneztem a kezdetekben. Úgy éreztem, hogy így is eléggé le vannak kötve az energiáink, a hagyományos szántóföldi, illetve a kertészeti tevékenységünk mellett. A mezőgazdaságban dolgozók tudják, hogy a nyári nyaralást, pihenést, strandolást el lehet felejteni, hiszen nekünk akkor van a szezon, akkor érik be, amiért egész évben dolgoztunk, mi a téli időszakban pihenjük ki magunkat. Azonban, ha bejön az állattenyésztés is, akkor az nemcsak, hogy teljes embert kíván, de egész évben, nincs pihenés, nincs nyaralás, az állatokkal minden nap ott kell lenni.

2014. május elsejével hatályba lépő földtörvény új gondolatokat ébresztett

Az új földtörvény hatályba lépését követően, azonban megváltozott a helyzet, a hozzáállásunk, gondolkodásmódunk. Másképp kellett terveznünk, ahhoz, hogy versenyben maradjunk a gazdatársaink mellett. Igen azért, mondom, hogy verseny, ugyanis a földtörvény megváltoztatta az addig nyugodtnak mondható településeken élő gazdálkodók viselkedését, az egymáshoz való viszonyunkat. (Erről kicsit később) Tehát igazából nem volt más választásunk, ahhoz, hogy továbbra is gazdálkodni tudjunk, földet vásároljunk, vagy bérletbe vegyük (nem beszélve, arról, ha NFA-s terültekre szerettünk volna pályázni) el kellett kezdeni az állattenyésztés irányába menni.

Felkészülés az új feladatra

Meghoztuk a döntést, állattenyésztéssel is fogunk foglalkozni a jövőben. Eddig rendben is van, kezdjünk el ebben gondolkozni. Milyen állománnyal, milyen fajtával induljunk meg? Hol tartsuk? Ki legyen az állatgondozó? Ki legyen az állatorvos? Nem is értem miért nem lepődtem meg azon, hogy mennyi adminisztrációval, elméleti, gyakorlati teendőkkel, odafigyeléssel, a jogszabályok folyamatos nyomon követésével jár ez a tevékenységi kör is, hasonlóan az eddig megszokottakhoz.

Folyamatosan alakuló hozzáállás

Az igazság az, hogy először megijedtem ettől a feladattól, de most már éltet. 2015 tavaszán 14 darab juh állománnyal (bár ez még igazán nem mondható állománynak...) indultunk meg, vegyes fajtákkal, volt benne német merinó, cigája fajta stb. A legelején egy saját készítésű kis helyet tudtunk biztosítani a számukra, később körülkerítettünk egy nagyobb területet, ahol igen jó szolgálatot tettek fűnyírás szempontjából. Azután egyre közelebb kerültünk egymáshoz, jelenleg 2017 novemberére az állományunk közel 400 db anyajuhot, hozzájuk tartozó kosokat és e hónapban 150 db bárányt számlál. Ahhoz képest, hogy na, azt biztos, hogy nem elég jól sikerült a létszámot kialakítani. Mindemellett hobbi szinten már van egy pár malacunk és szürke marhánk is. Egy kedves kollégánk mondta, hogy így kezdődött a birkákkal is….. Ki tudja mit hoz a jövő?

tim-marshall-131065.jpg

Van e jövő az állattenyésztésben?

Abban van jövő, amiben saját magunk látjuk a fejlődést. Az állattenyésztés, szerintem akkor tud nyereséges lenni jelenleg, ha a takarmány előállítással is mi foglalkozunk. Egyaránt érvényes ez a kicsikre, és a nagyüzemi állattartókra is. A növénytermesztés kapcsán is sokszor feltehetnénk a kérdést, hogy megéri búzát termeszteni, ilyen árak mellett? Nincs más választás igazából, vetésváltásba be kell tenni, innentől kezdve nem azon gondolkozunk, hogy megéri e, hanem azon, hogy milyen technológiát alkalmazzunk, mellyel megtarthatjuk a pozíciónkat. Az állattenyésztéssel sincs másképp, pontos ki kell számolni, a költségeket, tudnunk kell, mit akarunk elérni, és kialakítani a saját technológiánkat. Nem érdemes másokat másolni, utánozni, persze a tanácsokat fogadjuk el, nézzük meg, hogy beilleszthetjük e a magunk által kialakított folyamatba.

Egy biztos mindent meg kell próbálni, lehetőségeinkhez mérten, hogy mi az, amiben jók vagyunk, vagy még jobbak lehetünk. Több lábon kell állni, ahhoz hogy stabil alapokat tudjunk kialakítani.

Facebook oldaldoboz

Gazdálkodás a következő generáció szemével